A Maitake (tudományos neve Grifola frondosa, hazánkban ismert nevén Bokrosgomba) már évszázadok óta ismert és használt gyógy- és táplálékgomba Ázsiában, különösen Japánban és Kínában. A neve japánoknál “táncoló gomba“, mert a gombavadászok örömükben “táncoltak”, amikor ritka példányt találtak.
Hagyományos kínai és japán nézetek
A tradicionális kínai orvoslás és japán gyógynövény-hagyomány szerint a Maitake egy olyan tonizáló (erősítő) és adaptogén szer, amely támogatja a szervezet energiáját (Qi), fokozza az ellenállóképességet, és segít fenntartani a testi-lelki egyensúlyt.
A klasszikus kínai herbáriumok leírásai között említésekkel találkozunk Maitake-féle gombákról, ahol a “Hui Ahu Hua” néven szerepel — például gyomor-, lép-panaszok enyhítésére, idegi nyugtató hatás céljából, illetve az emésztő rendszer támogatására.
A japán hagyományokban a Maitake gyakran szerepelt az udvari konyhákban is, nemcsak ízesítőként, hanem potenciális egészségmegőrző hozzávalóként.
A népi felhasználásokból kiinduló modernebb értelmezés
Az elmúlt évtizedekben kutatások is kezdték vizsgálni, hogy mely vegyületek lehetnek felelősek a tradicionális állításokért. A Maitake gazdag poliszacharidokban, különösen beta-glukánokban, amelyek immunmoduláló (az immunrendszert szabályozó) hatást mutattak laboratóriumi vizsgálatokban. Pubmed
Egy széles körű áttekintő tanulmány például azt tárgyalja, hogy Maitake kivonatok (etanolos, vizes) milyen potenciális hatásokkal bírhatnak – ideértve bőrproblémák támogatását (pl. száraz bőr, atópiás dermatitis) is.
Más források rámutatnak arra, hogy Maitake-t hagyományosan alkalmazták magas vérnyomás, cukoranyagcsere-zavarok és gyomorpanaszok ellen.
Bár sok népi és kísérleti adat utal jótékony hatásokra, nincs elegendő, nagy léptékű humán klinikai vizsgálat, amely biztonsággal alátámasztaná a Maitake minden tradicionális használatát. A kiegészítő használata előtt (különösen gyógyszerekkel való összehatások esetén) érdemes mindig szakorvosi tanácsot kérni.